A modern orvostudomány egyre több bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a krónikus pszichés stressz, a tartós gyulladásos állapotok és bizonyos daganatos betegségek kialakulása között összefüggő biológiai folyamatok húzódnak meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a stressz nem közvetlen oka a ráknak, hanem kockázati tényező, amely kedvező környezetet teremthet a betegségek kialakulásához.
1. A stressz biológiai hatása a szervezetre
Stresszhelyzetben a szervezet aktiválja az ún. HPA-tengelyt (hipotalamusz–hipofízis–mellékvese tengely), melynek hatására stresszhormonok szabadulnak fel, elsősorban:
- kortizol
- adrenalin
- noradrenalin
Rövid távon ezek életmentőek: növelik az éberséget, a vércukorszintet, az izmok teljesítményét. Hosszú távon azonban a folyamatos hormonális terhelés felborítja az egyensúlyt.
2. Krónikus stressz → immunrendszeri diszreguláció
Tartós stressz esetén:
- a kortizol csökkenti az immunsejtek hatékonyságát
- romlik az immunrendszer tumorfelismerő képessége
- eltolódik az immunválasz egy alacsony szintű, krónikus gyulladásos állapot felé
Ez az állapot nem heves gyulladással jár (mint egy fertőzés), hanem észrevétlen, folyamatos sejtszintű irritációval.
3. Krónikus gyulladás, mint kockázati tényező
A krónikus gyulladás során:
- gyulladásos hírvivő anyagok (citokinek, pl. IL-6, TNF-alfa) szabadulnak fel
- fokozódik az oxidatív stressz
- nő a DNS-károsodás esélye
- romlik a sejtek regenerációs pontossága
Ez a környezet:
- elősegíti a hibás sejtosztódást
- gátolja az apoptózist (a hibás sejtek programozott pusztulását)
- támogatja az új erek képződését (angiogenezis), ami a daganatok növekedéséhez szükséges
Nem véletlen, hogy számos daganattípus (pl. vastagbél-, máj-, gyomor-, hasnyálmirigyrák) krónikus gyulladásos állapotok talaján alakul ki.
4. Stressz és daganatbiológia – közvetett kapcsolatok
Kutatások szerint a krónikus stressz:
- növeli bizonyos növekedési faktorok termelődését
- megváltoztatja a sejtek közötti kommunikációt
- elősegítheti a daganatos sejtek túlélését és terjedését
Emellett a stressz viselkedési szinten is hathat:
- romlik az alvás
- nő a gyulladást fokozó étkezési minták aránya
- csökken a mozgás
- gyakoribbá válik a dohányzás, alkoholfogyasztás
Ezek mind tovább növelik a gyulladásos terhelést.
5. Összegzés – mit mond a tudomány?
A jelenlegi tudományos álláspont szerint:
- A stressz önmagában nem okoz rákot
- A krónikus stressz → krónikus gyulladás → sejtszintű károsodás láncolat azonban biológiailag értelmezhető és alátámasztott
- A szervezet belső környezete kulcsszerepet játszik abban, hogy a hibás sejtek:
- felismerésre és eltávolításra kerülnek
- vagy túlélnek és elszaporodnak
Ezért a stresszkezelés, idegrendszeri egyensúly, gyulladáscsökkentő életmód kiegészítője a megelőzésnek és a gyógyításnak.
Szóval ne várj tovább, gyere stresszoldó masszázsra!

